Felügyelet nélkül működik a jegybank



- hirdetés -



Lejárt a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának mandátuma, így immár hónapok óta felügyelet nélkül működik a testület. Az eset nem példátlan, 2015-ben egy évig hasonló helyzet állt fönn, noha mindez súlyos jogi problémákat vett fel.

Nem először fordul elő a NER történetében, hogy a Matolcsy György felségterületének számító Magyar Nemzeti Bank (MNB) külső, kvázi tulajdonosi kontroll nélkül működik. Most is ez a helyzet, hisz május 8-ával megszűnt a felügyelőbizottság (fb) mandátuma az új parlament megalakulásával. Az MNB mindenkori felügyelőbizottságát részben a parlament kormánytöbbsége választja meg, másrészt maga a kormány nevezi ki – ám a testület mandátuma az Országgyűlés újraalakulásáig tart. A hattagú testületbe négy tagot a parlament (kvázi a Fidesz-frakció), két tagot pedig a nemzetgazdasági/pénzügyminiszter jelöl.

A helyzet jogilag aggályos – hívja fel a figyelmet a leköszönt testület a május végén benyújtott parlamenti beszámolójában, hiszen a tulajdonos magyar államnak nincs semmilyen rálátása a jegybank működésére. Az ellenőrzés nélküli működés politikailag is, jogilag is problémás – szögezi le a testület, ugyanis például felügyelőbizottsági döntés nélkül a jegybank beszámolóját sem lehet elfogadni. A jelenlegi helyzet felszámolására a leköszönt testület javaslatot is tett: szakítana azzal a gyakorlattal, hogy a parlament felállításával azonnal megszűnne a mandátuma. Az egyik javaslatuk szerint a régi fb mindaddig működhetne, míg a parlament meg nem választja az új testületet, így – a legfőbb ügyészhez hasonlóan – az MNB felügyelőbizottsága is lényegében örök-mandátumot kaphatna.

A másik javaslatuk szerint a testület mandátuma elválna a parlamentétől, és azt öt évre kapná meg, ahogy ez a gazdasági társaságok esetében is működik. A döntés a kormány, illetve a Fidesz-frakció kezében van, hiszen a jegybanktörvény módosításának nincsen akadálya a kétharmados parlamenti többség birtokában.

Majdnem megelőzték a törvénytelenséget

Az új parlament megalakulása után úgy tűnt, hogy első dolga lesz a Fidesznek az MNB-fb megválasztása. A parlament gazdasági bizottságának július eleji ülésén eredetileg szerepelt volna az új tagjelöltek meghallgatása, ám végül – hivatalos jelöltek hiányában – a pont lekerült a gazdasági bizottság napirendjéről. Így az fb-tagok megválasztására leghamarabb szeptember végén, október elején, az őszi ülésszak kezdetén lesz lehetősége a Tisztelt Háznak –

ám az MNB így is legalább négy hónapig törvényes felügyelet nélkül működik.

Legutóbb 2015-ben, a jelenlegi felügyelőbizottság megválasztása előtt volt hasonló helyzet, akkor bő egy éven keresztül működött felügyelet nélkül a jegybank, vagyis mondhatni, a Nemzeti Együttműködés Rendszerében az ellenőrzés hiánya nem példa nélküli. 2014 előtt az MNB felügyelőbizottságába minden parlamenti párt delegálhatott egy tagot, a jegybanktörvény módosításával 2015-ben ez lehetőség megszűnt. A legutóbbi hattagú testületbe egy ellenzéki szakértő, Nyikos László, a Jobbik korábbi parlamenti képviselője, egykori számvevőszéki alelnök fért be.

A 2015-ös választáskor, mind az MSZP, mind az LMP, mind a Jobbik jelölt egy-egy tagot, a három jelölt közül a fideszes többség Nyikost választotta. A testületbe a Fidesz további két embert, illetve az elnököt is megválasztotta, ezt a posztot Papcsák Ferenc, a Fidesz korábbi zuglói országgyűlési képviselője kapta.

Hogy teljes legyen a kormányzati ellenőrzés, a kormány még további két tagot “helyezett” grémiumba, így alakult ki a 5:1-es arány a kormánypártok javára.

A MNB felügyelőbizottságának mandátuma kötött, csak az MNB gazdálkodását ellenőrizheti – a monetáris politikával kapcsolatban semmilyen felhatalmazása nincs –, így garantálható a jegybank függetlensége.



- hirdetés -




loading...

Nem voltak nagyon kemények Matolcsyékkal

Ezek után nem meglepő, hogy a felügyelőbizottság nem feszegette a jegybank kényes ügyeit, így például a mintegy 250 milliárd forint felett diszponáló jegybanki alapítványok működését, hisz az odakerült pénz (amit a forint gyengülésén nyert a jegybank és a költségvetésbe való befizetés helyett kiszervezte azt az alapítványokba) „elvesztette közpénz jellegét”. Azért nem lehet azt mondani, hogy semmivel sem foglalkozott volna a leköszönt testület: ugyan a 250 milliárdra fittyet hánytak, de a különféle civil szervezeteknek szétosztogatott 3 milliárd forintra rúgó támogatásokat sokallták, és az összeg csökkentést javasolták a „nemzetközileg elfogadható szintre”.

Ugyancsak nem emelt kifogást a jegybank Matolcsy György másik projektje, a nemzetközi irodahálózat kialakítása miatt. A jegybank külföldi kapcsolattartó irodái közül az európai helyszínek – Hamburg, Párizs és Róma – már 2015-2016 folyamán megkezdték működésüket, a New York-i iroda munkatársai 2017. szeptember 1-jétől dolgoznak Amerikában, míg Buenos Aires esetében az adminisztrációs eljárás miatt még tart az előkészítés. A tervek szerint a 2018. évben ez az iroda is megnyílik. “Az irodák által az elmúlt közel kettő és fél évben elért eredmények – tevékenységük jellegéből adódóan – nehezen számszerűsíthetők, de határozottan kijelenthető, hogy a nemzetközi kapcsolattartó irodák létrehozásukat követően megfelelőképpen integrálódtak az MNB szervezetébe” – olvasható az fb tavalyi évről szóló jelentésében.

Jutott olyan égető kérdések tisztázására is, mint hogy az MNB etikai kódexe eleget tesz-e a nemzetközi ajánlásoknak, ennek eldöntéséhez még jogfilozófus szakértők tevékenységét is igénybe vették.

Ennél egy hajszálnyival fontosabb volt az úgynevezett „értéktár program” vizsgálata. Az MNB 30 milliárd forintos keretből tervezett műkincseket vásárolni, végül erre a célra 10,2 milliárdot költöttek el a program indulása óta, amelynek keretében festményeket, komplett gyűjteményeket, bútorokat és egy Kossuth dagerrotípiát is megvásároltak. Az fb szerint ugyan szokatlan, de ugyanakkor előremutató a műkincsek (vissza)vásárlása, egyetlen komolyabb problémájuk a programmal a nem megfelelő kommunikáció volt – ezután indult vidéki vándorkiállításra az MNB gyűjteménye.

Milliós fizetés jár a semmittevésért is

Az MNB felügyelőbizottságában tagnak lenni jó buli, hisz a testület havonta egyszer ülésezik, így a felkészülésre szánt 2-3 munkanappal együtt is meg lehet úszni a hónapot 3-4 munkanappal. Voltak persze tagok, akik egyszerre több vizsgálatot vezettek, míg mások egyet sem. Ezért a munkáért Papcsák Ferenc elnök havi 3,5 millió bruttó fizetést kapott, míg a mezei tagok havi 3-3 millió forintot vehettek fel.

Az fb eredetileg rendkívül bőkezű költségvetést fogadott el a maga számára.

A 2017-es beszámoló szerint a testület 162 millió forintot szándékozott elkölteni, ebből 100 millió forint volt félretéve „jogi szakértés költségeire”. Végül a testület 2017-ben 44,8 millió forintot költött saját magára, ebből szakértői díjakra 35,4 millió forint ment el, 2,5 millió vendéglátásra és 4,9 milliót parkoltak, taxiztak és tankoltak el a tagok. Az idei költségtervek szerint 103,7 millió forintot akartak elkölteni – ebből 55 milliót jogi szakértőkre, 30 milliót pedig egyéb szakértésre tettek félre.

 

 

forrás: zoom.hu

 


- hirdetés -


loading...


Szólj hozzá!