Csak a túlélésre elég az egészségügyre fordítható költségvetési pénz.



- hirdetés -



A Zoom.hu-nak nyilatkozó szakértő szerint nem csak pénz kérdése, hogy radikális változások következzenek be az alapellátásban. Átnéztük a humánmisztérium tanulmányát, ami a költségvetés elfogadása előtt született, de nem sok konkrétumot találtunk arról, miként kellene kihúzni az ágazatot bajból.

„Ez a pénz más ágazatokhoz, például az oktatáshoz vagy kultúrához képest akár jelentősnek is mondható. Ha azonban jobban megvizsgáljuk a részterületeket, akkor láthatjuk, hogy valójában nem sok minden változik majd az ágazatban” – Kincses Gyula egészségügyi szakközgazdásszal azt vizsgáltuk, mire lehet elég a múlt héten elfogadott, 2019-es költségvetésből az ágazatra fordítható összeg. Mint megírtuk, 160 milliárd forinttal jut több jövőre egészségügyre, azaz mintegy 1700 milliárd fordítható rá.

Kórterem a Semmelweis Egyetem II. sz. Gyermekgyógyászati Klinikájának onkológiai és intenzív osztályán 2017. november 15-én. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Nincs pénz a stratégiai célokra

Kincses szerint

ez az összeg a túlélésre elég, valójában csak konzerválni tud mindent, és nem old meg semmit.

Ebből pénzből kapásból le kell vonni a kórházi adósságállományt, ami máris jelentős kiadás, mint a Zoom.hu is beszámolt róla, összesen 37 milliárd forint. Ahhoz, hogy az ágazatban megmaradjon a munkaerő és javuljon a struktúra, a szakértő szerint nagyobb béremelés kellene, mint aminek fedezete van a költségvetésben. A kormány kommunikációja szerint az egészségügyi szakdolgozók bére 2016 és 2019 között átlagosan 65 százalékkal nő, ebből a következő évre 8 százalékos béremelés esik. A szakorvosok bére pedig 207 ezer forinttal nőtt az elmúlt két évben. Ezt azonban csak korábbi nyilatkozatokból lehet kihámozni, a költségvetésben erről nem találni pontos számokat.

Kincses Gyula (j) államtitkár korában. MTI Fotó: Kovács Attila

„A kórház bonyolult üzem, amihez a kertész, villanyszerelő, takarító is hozzátartozik. Az orvosok és nővérek fizetése is alacsony, de ezeknek az embereknek a bérére is hiányzik a fedezet.

Az alacsony fizetés miatt számos szakmában komoly hiány van, sok orvos vállalkozóként jár a kórházba dolgozni.

Számlásan, a közalkalmazotti bér többszörösét kérik el: megtehetik, mivel rengeteg helyen nincs állandó orvos. Ha nem megy be így, akkor akár be is zárhatják a kórházat. Ha pedig nincs aki altasson, akkor hiába vannak egy intézményben új műszerek, nem sokra mennek vele” – jelezte a szakértő.

Tüntetés a Magyar Egészségügyért idén márciusban Fotó: Veres Viktor

Tanulmány, konkrétumok nélkül

Kincses szerint azoknak a programoknak a megvalósítása, amiket Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) vezetője és Nagy Anikó egészségügyért felelős államtitkár korábbi interjúiban megneveztek, nem csak pénzen múlik. Mi pedig visszakerestük a azokat a legfőbb pontokat, amiket a miniszter május közepén történt kinevezése óta a két politikus prioritásként megjelölt:



- hirdetés -




loading...

 

Ehhez átnéztük a 2019-es költségvetés EMMI-re vonatkozó fejezetének 260 oldalas indoklását, ami még június végén készült el. Ebben a gyermekállátásról például nem szerepel egyetlen konkrétum sem. A kórházi fertőzésekről annyit írtak a Kásler Miklós és Varga Mihály szignójával ellátott dokumentumban, hogy „rendszerszintű technológiai folyamatok fejlesztésére van szükség, amelynek segítségével csökkenthető a munkavégzés során bekövetkező hibák és kórházi fertőzések kialakulásának kockázata, ezáltal a kórházi ellátás időtartama lerövidíthető”.

Cél még a

„biztonságos gyógyszeradagolás intézményi feltételeinek kialakítása, valamint a kórházi fertőzések megelőzése és visszaszorítása a megfelelő eszközök és műszerek biztosítása által. Célcsoportjai Magyarország kevésbé fejlett régióinak a lakossága és a fejlesztés által érintett egészségügyi szolgáltatók/intézmények dolgozói”.

Pénzről egyetlen szó sem esik.

Nem sok a konkrétum a fertőzésekről Fotó: AFP/Europress

Népegészségügy

Mint a dokumentumban megírták, „az Egészséges Magyarország 2014-2020 Egészségügyi Ágazati Stratégia célkitűzéseivel összhangban a Kormány elfogadta a »Nemzeti Népegészségügyi Stratégia 2017-2026« kidolgozásához és végrehajtásához szükséges intézkedésekről szóló határozatot, amely alapján megkezdődött a »Nemzeti Népegészségügyi Középtávú Stratégia« kidolgozása. Pénzről azonban itt sem esik szó, konkrétumokról sem sok. Ebben a részcélban a legkonkrétabb talán az, hogy a „megkezdett átfogó strukturális változások folytatása érdekében kerül sor a 2014-2020-as uniós fejlesztési ciklusban az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program keretében tervezett egészségügyi fejlesztések megvalósítására”.

„Kormányzati prioritásként került rögzítésre az egészségügyi alapellátás új alapokra helyezése, a prevenciós tevékenységének erősítése, valamint a járóbeteg-szakellátás megerősítése, egy fenntartható, jól működő intézményrendszer kialakítása”

– írják a dokumentumban, ami jól láthatóan konkrétumokat csak minimálisan tartalmaz.

Péterfy Fotó: Ivándi-Szabó Balázs

Nem csak pénz, reform is

„Ha nincs alapellátási reform, akkor nem javulhat a helyzet. Ha ez hiányzik, akkor a miniszter és az államtitkár céljai megvalósíthatatlanok.

Teljesen más koncepcióban kell gondolkodni, az egész modellt meg kell változtatni: be kell engedni a szakorvosokat az alapellátásba. Ez nem pénz kérdése.

Miért ne dolgozhatna együtt az allergológus, egy kardialógussal közös rendelőben? Ha nincs meg ez a váltás, akkor a jelenlegi településszerkezetben csak növekszik majd háziorvosi hiány, még akkor is, ha több pénzt fektetnek a részterületbe. Az élet előbb-utóbb rákényszeríti a váltásra a döntéshozókat, mert egész egyszerűen kihalnak a háziorvosok. Leginkább arra lenne szükség, hogy ők szóba álljanak a szakmával és az országgal is. Széles társadalmi vitában, a szakmával együtt kellene megtárgyalni a nemzeti programokat, nem pedig interjúkban kiemelni egyik vagy másik részterületet” – mondta Kincses Gyula.

 

 

forrás: zoom.hu


- hirdetés -


loading...


Szólj hozzá!