Európa élvonalában Magyarország az EU-pénzes csalásokban



- hirdetés -



Mind a 2017-ben tett új bejelentések számában (27 darab, ebből 26 magánbejelentés), mind a tavaly lezárt vizsgálatok számában (17 darab), mind a 2010-2017 közötti OLAF-ajánlások teljes számában a második, illetve negyedik helyen végzett Magyarország az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) által ma közzétett 2017-es jelentése alapján. Egy rangsorban viszont toronymagasan az élen végzett Magyarország: nálunk javasolta a legtöbb pénzügyi büntetést az OLAF a 2013-2017 között kifizetett felzárkóztatási és agrárpénzek arányában. Az Európai Bizottság a 2020 utáni költségvetésben jelentősen több pénzt szán a csalások kiszűrésére:

 

 

Az OLAF tevékenységét ismertető jelentés szerint tavaly 215 új eljárást indítottak és 197 ügyet zártak le, és utóbbiakban 309 ajánlást adtak ki az illetékes uniós és tagállami hatóságok számára, amelyekben 3,09 milliárd euró EU költségvetésbe való visszafizettetését javasolták az Európai Bizottság irányába. Fontos, hogy az OLAF az általa csalásként azonosított ügyekben az ügyérték rendszerint 100%-át kitevő pénzügyi büntetést (korrekciót) javasol a Bizottság felé, aztán a tagállam és a Bizottság közötti egyeztetés után majd végül eldől, hogy ténylegesen mennyi lesz a büntetés mértéke (illetve lesz-e egyáltalán).

Amint az alábbi táblázatban láthatjuk: Magyarországról 27 új bejelentés érkezett tavaly, és a magyar hatóságok továbbra is elnéző hozzáállására lehet újabb jel, hogy csupán egyetlen egy bejelentés jött hivatalos úton, azaz hatósági bejelentés alapján. A többi 26 ügyben mindig magánforrásból kapta az OLAF a “fülest”. Spanyolországban 31, Bulgáriában szintén 27, Romániában pedig 24 új bejelentés történt meg, de amint látjuk: ezekben az országokban jóval több ügy pattant ki hatósági bejelentés alapján.

Európa élvonalában Magyarország az EU-pénzes csalásokban

A 197 tavaly lezárt ügyből a legtöbbet Romániában zárták le (11 db), majd a második helyen Magyarországot és Lengyelországot látjuk 10-10 üggyel. Románia esetében nyolc, Magyarország és Lengyelország esetében hét-hét vizsgálat zárult az OLAF felől a tagállami hatóságok felé igazságügyi ajánlással.

Európa élvonalában Magyarország az EU-pénzes csalásokban

A jelentésben külön kitértek a magyarországi közvilágítási projektekkel kapcsolatos tavalyi vizsgálatra is, amelyben az OLAF 43,7 millió euró visszafizettetésére tett javaslatot. Rámutattak: összesen 35 közvilágítási pályázatot vizsgáltak meg, és súlyos szabálytalanságokat találtak – jegyzi meg az MTI összefoglalója.



- hirdetés -




loading...

 

Egy másik, részben Magyarországot érintő ügyben 28,3 millió euró visszatérítésére tettek ajánlást, amiért egy magyar-szerb-lett hálózat uniós kutatási forrásokat csalhatott el. A hivatal szerint két kutatóközpontot csak az EU-s támogatások miatt hoztak létre, illetve mesterségesen megnövelték a projektek költségeit.

Megemlítették Magyarországot egy olyan, 15 másik tagállamot is érintő ügyben, amelyben 122 tonna illegális növényvédő szert próbáltak behozni az EU-ba a vizsgált országok határain keresztül. Az nem derült ki a dokumentumból, hogy összesen mekkora összeg visszafizettetésére tett javaslatot a szervezet a Magyarország esetében lezárt ügyekben.

A magyar hatóságok az OLAF ajánlásai közül 20 esetben nem hoztak döntést 2010 és 2017 között, 17 esetben viszont igen, ezek közül nyolc ügyben történt vádemelés, kilencben nem. A vádemelési ráta 47%-os, ami az uniós átlagnál kissé magasabb, de közben azon ügyek száma, amelyekben nem hoztak döntést a hatóságok, a harmadik legmagasabb az EU-ban.

Európa élvonalában Magyarország az EU-pénzes csalásokban

Az MTI nem tér ki rá, de kifejezetten kedvezőtlen az alábbi táblázat és üzenete Magyarország számára:

2013-2017 között a strukturális és beruházási alapokbeli, illetve a közös agrárkasszabeli kifizetéseknél végzett 49 OLAF-vizsgálat darabszámban a második legmagasabb az EU-ban és a kifizetett pénzekhez képest a javasolt pénzügyi büntetés mértéke kiugróan magas az összes tagállam között: 3,92%. A második helyen a szlovákok 2,09%-kal állnak, aztán a harmadik helyen Bulgária már 0,54%-os, a negyediken Románia 0,52%-os rátával található.

 

Európa élvonalában Magyarország az EU-pénzes csalásokban

Az OLAF tapasztalatai szerint a strukturális alapokat érintő csalási ügyeknél továbbra is gyakori jelenség a korrupció, az összeférhetetlenség, a pályázati eljárások manipulálása, és a pénzekből esetenként szervezett bűnözői csoportok húznak hasznot. Egyre elterjedtebb a kutatással és a menekültválsággal kapcsolatos forrásokra irányuló csalás, a vámcsalásra pedig nemzetközi bűnözői rendszerek szakosodtak.

Vizsgálati eredményeink rávilágítanak, hogy munkánk alapvető fontosságú az adófizetők pénzének védelme szempontjából, és biztosítja, hogy az uniós források ne a csalást és a korrupciót, hanem a polgárok számára valódi többletértéket jelentő projekteket támogassák

– közölte Nicholas Ilett, az OLAF megbízott főigazgatója.

Címlapkép forrása: MTI Fotó: Máthé Zoltán

 

 

 

forrás

 


- hirdetés -


loading...


Szólj hozzá!