Megnéztük, hányszor tudsz bevásárolni egy magyar és egy külföldi átlagfizetésből



- hirdetés -



Magyarországon egy csomó dolog sokkal olcsóbb, mint a régióban – de akkor is olyan derűs ez a kép, ha összevetjük az átlagkeresettel? És ha megnézzük a régió vagy néhány nyugati ország számait?

 

 

Régóta ezt a két érvet (is) lehet hallani az elköltözés mellett vagy ellen Magyarországon. Az egyik (aki ellene érvel) azt mondja, hogy “tök jó, hogy Angliában mosogatással háromszor annyit keresel, mint én itthon a bankszektorban, de sokkal többe is kerül az élet.” A másik oldal azt mondja, hogy “valóban sokkal többe kerül minden, de csak itthoni szemmel… a kinti fizetésből még a drágább termékekből is többet vehetek.”

Régóta foglalkoztat, hogy kinek van igaza. Vajon a mi itthoni, gyér fizetésünk és az alacsony árszínvonal kiütik egymást és ugyanúgy élünk, mint akik magasabb fizetéssel élnek Angliában?

Mi a helyzet a szomszédokkal, Ausztriával és Szlovákiával?

Szerencsére nem csak engem izgat ez a dolog. Egy – magyarokéhoz hasonló problémákkal küzdő országból, Szerbiából származó – úriember, bizonyos Mladen Adamovic kitalálta a Numbeo.com nevű weboldalt. Mladen a Google-nél is dolgozott, számtalan matematika diplomája van, azaz nagy koponya, részletesen itt olvashatsz róla.

Szóval Mladen létrehozott egy oldalt, ami hét éve működik, beszámolt róla pl. az amerikai Forbes Magazin, a BBC, a Times és a Telegraph is. A Numbeo világ legtöbb országából (többnyire a fejlettekből, mert pl. Afrikából lehetetlen ilyen adatokat összegyűjteni) számolja ki a Cost of Living-et, azaz azt, hogy Mibe kerül élni. Összegyűjti, hogy mekkora az átlagára a kenyérnek, a tejnek, a víznek, de még azt is, hogy mennyibe kerül kivenni átlagosan egy éjszakára egy szobát, mennyibe kerül 1 km taxiút (papíron), egy fitneszbérlet, az átlagos rezsi vagy egy közepes internetkapcsolat.

A magyar adatokat itt találod.

Én most a bevásárlásra összpontosítottam. Arra voltam kíváncsi, hogy ha összeállítok egy kosarat alapvető élelmiszerekkel, benne krumplival, tejjel, kenyérrel, vízzel, paradicsommal, almával és sörrel, ezeket hol találom meg legolcsóbban a környéken (Ausztria, Csehország, Szlovákia és Magyarország volt a négy vizsgált ország). Illetve megvizsgáltam még két olyan országot, Németországot és Nagy-Britanniát, ami népszerű a külföldön munkát vállaló magyarok körében. És amiről általános vélekedés itthon, hogy előbb-utóbb még a mosogatásból keresett pénzen is Porsche-t lehet venni.

tablazat1Nagy méretért katt ide!

Nem túl nagy meglepetésemre Magyarországon a legolcsóbb a termékek túlnyomó többsége. Ahogy a táblázatban is látszik, itthon a legolcsóbb a kenyér, a csirkehús, a sajt, az alma, a saláta, a narancs, a paradicsom és a víz. Mindössze a tej, a krumpli, a hagyma és a sör átlagára alacsonyabb Csehországban, de ezeket a termékeket vizsgálva sem vagyunk sokkal drágábbak náluk. Az is kiderült, hogy ha csak az élelmiszereket vesszük alapul, Ausztria még a két vágyott, nyugati országot is lepipálja, a teljes kosár ott 18 354 forintba került, míg Angliában 14 215, Németországban pedig 11 954 forintból “úsztuk meg a vásárlást”.



- hirdetés -




loading...

A legnagyobb különbségeket a kosárban lévő áruk közül az ásványvíz árában találtam: Magyarországon átlagosan 100 forint egy másfél literes, szénsavas víz, tehát 600 forintból megúszunk egy csomagot, addig Ausztriában 2 euró egy palack átlagára, azaz szédületes 3300 forint egy csomag. Ha helyi söröket nézünk, akkor Csehországban 1020 forintért már lehet kapni egy hatos pakkot, mindezért viszont Nagy-Britanniában több, mint 3000-et kell fizetnünk.

Elmondható az tehát, hogy a környező országok, illetve Németország és Nagy-Britannia közül, ugyanannyi pénzből a legtöbb terméket nálunk tudod megvenni. A teljes kosár ára nálunk 7684 Ft, míg Csehországban 8277, Szlovákiában 9534 Ft.

Mindez szép és jó, de még semmi nem derül ki belőle, ugyanis nem mindenkinek van ugyanannyi pénze. Így hát, segítségül hívtam az átlagbér fogalmát, amit az országok Statisztikai Hivatalai adnak meg évről évre (helyenként negyedévente, a táblázatban zárójelesen látod feltűntve, hol mikori adat áll rendelkezésünkre). Az átlagos keresetről azt kell tudni, hogy ez nem az az összeg, amit az országban a legtöbben visznek haza, hanem az összes kereset és az összes kereső hányadosa. A KSH szerint ez az átlagkereset Magyarországon 2016 januárja és augusztusa között nettó 171 ezer forint volt. Ezt és az összes környező ország adatát (pl. a szlovákok 214 ezres nettó átlagkeresetét) hozzáadtam a táblázathoz.

tablazat2Nagy méretért katt ide!

Ha tudjuk, hogy ezekben az országokban mennyi az átlagkereset, és tudjuk, hogy ez a kosár, amit összeállítottam, átlagosan melyik országban mennyibe kerül, szinte viszket az osztás-függvény gombja a billentyűzeten. Ha ugyanis elosztjuk a kettőt, megtudjuk, hogy az átlagbérből átlagosan hol, hányszor mehetünk bevásárolni egy hónapban. Ez az utolsó sor a táblázatomban és ez pont annyira szomorú ránk nézve, mint amilyen vidám az első táblázat volt.


ÁtlagkeresetekCreate column charts

Magyarországon ugyanis az én telepakolt kosaramat az átlagbérből 22,25-ször, Szlovákiában 22,45-ször, Csehországban 28,88-szor, Ausztriában 33,83-szor, Nagy-Britanniában 44,32-szer, Németországban pedig 57,64-szer tudnám megvenni.

Tehát a vizsgált országok mindegyikében több marad egy átlagos kereső zsebében, mint a magyarokéban.

Mondhatjuk persze, hogy ez a kosár szubjektív és “ki vásárol 1 kiló hagymát fél kiló kenyérhez és 6 doboz sörhöz?”, de ez a lényegen nem sokat változtat, a vizsgált országokban akkor is több marad a bevásárlás után az emberek zsebében.

 

 

forrás

 


- hirdetés -


loading...


Szólj hozzá!